Bessenyei Ferenc - Nem lehet azt parancsolni senkinek - Élt a Maros partján - Hungarian folk song

Szerzők: Sándor Jenő - Szenes Andor Dalszöveg Élt a Maros partján valahol egy aranyhajú lány, Minden tavasz estén kiszökött a házuk kapuján. Csókos, piros ajkán ragyogott a napsugár, Remegve várja, jön-e a párja, egy vidám, tüzes huszár. Nem lehet azt parancsolni senkinek, Azt szeresse, kit a szíve nem szeret. Amíg lesz egy piros rózsa, Amíg lesz egy magyar nóta, Felejteni parancsszóra nem lehet. Nem lehet azt parancsolni senkinek, Azt szeresse, kit a szíve nem szeret. Amíg lesz egy piros rózsa, Amíg lesz egy magyar nóta, Felejteni parancsszóra nem lehet. Lent a Maros partján árva lett egy aranyhajú lány. Csend van dalos ajkán, és az arca igen halovány. Kint már virág sincsen, a régi kert csupa gyom, Kinéz a rétre, s a kis szívébe' valami fáj még nagyon... Nem lehet azt parancsolni senkinek, Azt szeresse, kit a szíve nem szeret. Amíg lesz egy piros rózsa, Amíg lesz egy magyar nóta, Felejteni parancsszóra nem lehet. Nem lehet azt parancsolni senkinek, Azt szeresse, kit a szíve nem szeret. Amíg lesz egy piros rózsa, Amíg lesz egy magyar nóta,