Papp Imre Mityó - Gemini: Ne felejts el emlékezni arra ÚJ privát fotóinkkal B. Hajnal Lívia BM.

  / nekedcsakegy   "Néked csak egy idegen - szerzői oldal" (Facebook) Egyetlen hiteles oldal Papp Imre Mityó Emlékére + a Papp Imre Mityó saját facebook oldalam, privát fotóinkkal, a regényem részleteivel! BHL. (Minden más Mityóra emlékező oldal hamis, többnyire valótlan cikkeket, fotókat, történeteket kitalálva Mityóról. Pl. Papp Imre Mityó Emlékoldal KERÜLJÉTEK EL, CSALÓK ÜZEMELTETIK, ÁLPROFILOKKAL!!! Tiltásukra hamarosan sor kerül.) A B. Hajnal Lívia írói név: "Néked csak egy idegen..." című szépirodalmi, életrajzi regényem Papp Imre Mityó Emlékére 5 éves korától, az utolsó napig, Szerelmünk, jegyességünk, civil életünk csodáin át, Mityó alkotói éveit beleértve, régen nem kapható sehol. A szerzői díjamat 2022/23-ban a Mityót ápoló Otthonnak (MET) ajánlottam fel...) Mityóval 30 éves kora előtt, és 50 éves kora előtt éltünk boldogságos Szerelemben, jegyességben, aminek szépsége a regényeben, a szerzői oldalamon: Néked csak egy idegen- szerzői oldal (Facebook), és a videókban tárul elétek méltón. Társak voltunk, kivételes csodákban. A most indított Blogomban is szépséggel Emlékezem Papp Imre Mityóra, s érkezik a regény folytatása sok-sok méltó, soha nem hallott meglepetéssel, szépséggel, a Hagyaték alapján, varázslatos életünket, Mityó fájdalmas éveit szintén óvatosan és méltón írom le. A Mityó Hagyatékot én kezelem. Emlékezzünk Rá Szeretettel "... Közel két évtized múltán a csoda ismét megtörtént. megannyi viszontagság után Mityó ismét Livinél talált szerelmes menedéket. Semmit nem módoltak ki, és senkit nem sértettek meg. Lelkileg, érzelmileg bántalmazó, toxikus viszonyból érkeztek egymáshoz aranyló fényben, s valóban a szivárvány alatt. Azon a napon hűsítő nyári zápor verte fel a város utcáit, s a napsugarai simogatták őket. Szivárványt láttak, ami áldást adott ahhoz, hogy boldogságuk immár örökkévaló lesz... Ebben hittek. Hónapokig, évekig éltek egymás mellett, együtt, vagy épp távolabb, ha a helyzet azt kívánta, kéz a kézben, szem a szemben, lélek a lékekben, test a testben szorosan összefonódva álmukban és ébredésükben is. ha elaludtak, egymást álmodták, s ha ébren voltak, egymásra gondoltak. A csókok íze sem változott. Mézédes, finom őszibarack íze maradt minden ébredő csóknak és összeolvadásnak. Ebben az időszakban a mobiltelefon hatalmas csoda lett az életükben, amit Livi ajándékozott Mityónak, hiszen ha napokig távol voltak egymástól, a kicsiny készülék a lélegzetvételüket is továbbította. Előfordult, hogy Mityó nem tudta kivárni az érkezése napját a debreceni lakásába, amit Livivel együtt rendeztek be Debrecenben, közel egymáshoz, s egyszercsak megérkezett. Virágot mindenkor vett, úgy várta szerelmét. Egyszerre élt Benne a megfontolt, bölcs, csöndes, kivételes tartással és humorral megáldott Férfi, a zenei ikon sok megpróbáltatással maga mögött. S persze a kivételes és pazar Férfi, akinek az érintése is szerelme testében parázslott, kivételes vággyal és odaadással. S a gyermeki lélek, a kisfiú éhsége az örök szeretetéhségével, gyöngédségre, figyelemre vágyódásával. Ő volt Mityó 50 éves kora előtt... és még sokáig, amíg a borzalmas, tragikus betegsége hatalmat nem vett fölötte..., 2005- ben már bizonyosan és kegyetlenül, akkor több hétig kórházban kezelték... Alzheimer-kór... A Földi Szerelem, Égi áldással eddig tartott ... Aztán már csak foszlányok, de Líviára és a Kincsére akkor is emlékezett, amikor már a saját anyja nevét sem tudta megmondani. Nem tehetett erről. Betegségének elhatalmasodásáig azonban fáradhatatlanul tombolt az érzékiségük, kedves és önfeledt leleményességgel, rajongó gyöngédséggel... Aztán a szavak és a mélyen összefonódó érzelmek maradtak, majd újra más is, Mityó vágyaiban, de azt Líviának már bölcsen kellett magáének, magukénak engedni.... Az utolsó éjszaka, az utolsó reggel, délután, mint az a nap, ami az első gyöngykacagásos, kristálytiszta forrásvízre emlékeztető egymásra találásuk volt, nem határozható meg egykönnyen. Lívia lelke mélyén őrzi azt a gyönyörű napot is... Lívia Mityó betegsége és halála óta ismeri azt a sejtszintű fájdalmas hiányt, ami korábban zsigeri gyönyörűség volt, s ami immár az értelmetlenségérzés inkább. Annak a kérdése, hogy visszataláljon abban avilágba, ahol nem szorong attól, kinek és mit mondjon s főként, miként tegye ezt. Elsősorban önmaga fájó érzései miatt...." Részlet a szépirodalmi életrajzi regényem második kötetének kéziratából....)) Folytatás a   / nekedcsakegy   oldalon. Papp Imre Mityó 1951. május 31 - 2021. március 16. Néked csak egy idegen- szerzői oldal (Facebook) Várlak Benneteket szeretettel... Balogh Mária (B. Hajnal Lívia írói név)