Siklód. Tehéntartási gondok.1990-es évek közepe.mpg

Siklód zsáktelepülés volta az 1950-es évekig nem jelentett hátrányt a lakosság számára, mivel munkáját, megélhetését a föld és az állattartás biztosította. Majd következett a „sötét korszak", a beszolgáltatások időszaka, amikor is minden „közös" lett. Megalakultak a termelőszövetkezetek (Kollektív), beindult a modern nagyüzemi módszerre való átállás. A földeket kényszerből beszolgáltatták a termelőszövetkezetbe, a híres siklódi gyümölcsösöket kivágták (sajnos ekkor semmisült meg a híres siklódi cseresznyefák többsége). Az 1989-es változások után a földeket ugyan visszakapták a tulajdonosok, azonban nem volt azokat mivel művelni. Megmaradt az állattartás, disznó, juh, egy-két fejőstehén tartásának lehetősége. Azonban Siklód földterületének, legelőjének nagy része dombos, szurdokos volta miatt nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan volt, nem gondozták, elgyomosodott. A nagyszámú vadállomány miatt a növénytermesztés is nehézkes. A tejszállítás 2010 tavaszán megszűnt. Az állattartási lehetőség csökkenésével a lakosság nagy része kényszerűségből munkahely után nézett, a fiatalok a közeli városokba elvándoroltak, a falu lélekszáma folyamatosan apad, az 1950-es évek végén -- ezerötszáz körüli lakosa volt a falunak. Ám jelenleg 415 házszámmal, benne csupán 160 gazdasággal és 280 lélekszámmal rendelkezik a falu (2009). Nyugodjon csendesen Pálfi Mihály.