A TRIANON KÖTETEK BEMUTATÓJA

A békediktátum 100. évfordulója alkalmából a Magyarságkutató Intézet egyedülálló módon elsőként online konferenciasorozatot szervezett. A konferenciák tematikusan a döntéstől egészen napjainkig értékelte a történelmi folyamatokat, és a tragédia hatását, utóéletét. A téma legavatottabb kutatóinak előadásait kötetekbe rendeztük össze, amelyeket ajánlunk minden magyar ember figyelmébe. A SZÁZÉVES TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM SZÜLETÉSE Trianonról a magyarságnak százesztendős tapasztalata van – soha el nem múló, fel-feltörő. Sokszor és sokan értelmezték és értelmezik ma is. A kötet a száz évvel ezelőtti eseményekre emlékezik, azt a kort mutatja be, amikor teljesen bizonytalan volt a jövő, viszont sokan azt remélték, hogy a kialakult helyzet még megváltoztatható. E kötetben történeti munkák egész sora mutatja be a tisztes helytállást, az útkeresést és a megváltozott körülmények közti magatartást. A kötet itt olvasható: https://mek.oszk.hu/22600/22632/22632... TALPRA ÁLLÁS TRIANON UTÁN. Ezt a címet választotta a Magyarságkutató Intézet a békediktátum következményeit tárgyaló konferenciasorozata második része elé. Mert valóban talpra állt az ország, köszönhetően népe eltökéltségének, munkabírásának, vezetői hozzáértésének. Honnan indult az újjáépítés? A Horvátország nélküli történelmi Magyarország elvesztette területének kétharmadát. Lakossága 18 millióról 7,6 millió főre csökkent. Elvették termőföldjeinek 61%-át, faállományának 88%-át, vasúthálózatának 62%-át, kiépített útjainak 64%-át, nyersvasának 83%-át, ipartelepeinek 56%-át, hitel- és bankintézeteinek 67%-át. A cseh, szerb-horvát és román megszállók minden mozdíthatót elloptak. Leszerelték és elvitték gyáraink berendezéseit, elrabolták a mezőgazdasági gépeket, a lovakat, az állatállományt. És az elszállításhoz használt vasúti szerelvényeket sem adták vissza. Ebből az állapotból tért magához és épült újjá Magyarország. A feltámadás nehézségeit és sikereit ismertették az előadók a 2020. június 18-i konferencián. Horváth Attila, Szakály Sándor, Szávai Ferenc, Domonkos Endre, Ujváry Gábor, Gulyás László, Vizi László Tamás, Schlett András és Miklós Péter előadásainak szerkesztett változatait adjuk közzé az elhangzás sorrendjében ebben a kötetben. A kötet itt olvasható: https://mek.oszk.hu/22600/22655/22655... TRIANON UTÓÉLETE – AZ ELSŐ SIKEREKTŐL A SZÁZÉVES ÉVFORDULÓIG címmel rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet Budapesten, 2020. szeptember 3-án. A konferencián a helyi jellegű, határkiigazító sikerek (1919–1924), az országgyarapítás (1938–1941), valamint Trianon 1945 utáni megítélése és a 2010 utáni szellemi nemzetegyesítés folyamata témakörökhöz kapcsolódóan tizenegy előadás hangzott el. Az előadók által megírt, számos új kutatási eredményt felmutató tanulmányból összeállított kötetet veheti most kezébe a tisztelt Olvasó. A kötet itt olvasható: https://mek.oszk.hu/22600/22654/22654... A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM RATIFIKÁCIÓJA KÜLFÖLDÖN Jelen kötet célja az volt, hogy áttekintse a győztes államoknak a trianoni békediktátumot ratifikáló eljárásait. A tanulmányok szerzőinek életkora, szakmai pályája és tapasztalatrendszere eltérő, szakmai alapelveik azonban hasonlóak: számos primer levéltári forrást és nagyszámú korabeli újságcikket használtak dolgozatuk háttéranyagaként, s írásaik a politikatörténet felől a recepciótörténet irányába mozdultak el. Ha modell kialakítására törekszünk, látható az angol, a francia, az olasz és a csehszlovák ratifikáció, amelyekben mutatis mutandis közös, hogy volt vita, és a diktátum kritikája is megjelent, továbbá ott a délszláv „szimbolikus modell”, valamint a harmadik változat a ratifikáció elmaradása. Amellett, hogy már a kortárs kritikusok kiemelték a diktátum igazságtalanságát, több hozzászóló (például a francia ratifikációs viták során) a trianoni diktátum pozitívumaként emelte ki azt, hogy a területi elcsatolások következtében Magyarország lényegében etnikailag homogén lett. Ez az érvrendszer mind a mai napig létezik, többek szerint a trianoni diktátumnak voltak pozitív következményei. Itt azonban hangsúlytévesztésről van szó: a diktátumnak negatív következményei és pozitív – legjobb esetben is csak – mellékhatásai voltak. Tehát utóbbiak nem következmények, korántsem esnek olyan súllyal latba, mint a drámai konzekvenciák. A ratifikációs eljárásokat feldolgozó tanulmányok ilyen és ehhez hasonló érvek ütközéseibe adnak betekintést, bemutatva, hogy Angliában, Franciaországban, Csehszlovákiában és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban kik, miként védték, avagy támadták a diktátumot, továbbá hogy az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország miért nem ratifikálták azt. A kötet itt olvasható: https://mek.oszk.hu/22100/22172/22172... //Magyarságkutató Intézet// Web: https://mki.gov.hu/hu Facebook :   / magyars%c3%a1gkutat%c3%b3-int%c3%a9zet-190...   Instagram: https://www.instagram.com/magyarsagku...