ÚJ keresés az MH370 után! MINDEN, amit a 12 évnyi kutatás után tudunk

A MH370-es járat 2014. március 8-án tűnt el 269 (helyesen: 239) emberrel a fedélzetén, miután eltért a Kuala Lumpur és Peking közötti útvonalától. A műholdas kommunikáció elemzése megállapította, hogy a gép órákon át repült tovább az Indiai-óceán déli része felé, és valószínűleg kifogyott az üzemanyaga az úgynevezett hetedik ív közelében, amely egy Perth-től délnyugatra, mintegy 1800 kilométerre fekvő kiterjedt vonal. Egy csűrő (flaperon) későbbi megtalálása a Reunion-szigeten és más roncsok az Indiai-óceán partjainál megerősítette, hogy a gép az óceánban végezte. A tenger alatti kutatás a repüléstörténet egyik legnagyobb műveletévé vált, de a hatalmas mélységek, a szabdalt domborzat és az időjárási viszonyok rendkívül megnehezítették a törzs helyzetének meghatározását. A vizsgálatok különböző forgatókönyveket vetettek fel az utolsó percekről: szándékos beavatkozás a pilótafülkében, vészhelyzet, például tűz vagy nyomáscsökkenés, önműködő repülés a tartózkodók cselekvőképtelenné válása után, vagy irányíthatatlan süllyedés az üzemanyag kifogyása után. A kapitány szimulátorának adatai, a roncsok elemzése és a gép utolsó jelei nyomokat szolgáltattak, de egyik sem teszi lehetővé annak végleges megállapítását, hogy mi történt. 2025-ben és 2026 elején az Ocean Infinity újraindította a keresést olyan autonóm tenger alatti járművek felhasználásával, amelyek képesek 6000 méteres mélységben működni és feltérképezni a tengerfenék hatalmas területeit. A művelet több ezer négyzetkilométert fésült át, de a gép megtalálása nélkül zárult, részben az időjárási viszonyok miatt. Malajzia később meghosszabbította a megállapodást, hogy egy új kutatási ablakban lefedjék a még fennmaradó területet. Tizenkét év elteltével az MH370 végső pályája elég nagy kepességgel ismert, de a törzs és a fekete dobozok továbbra sem kerültek elő, így az eltűnés oka továbbra is a modern repülés egyik legnagyobb rejtélye marad.