Dr. habil. Szabó Csaba – Vallási kölcsönhatások a Római Birodalomban

Jézus születése után alig egy évszázaddal az egykor egy mocsaras vidékre és hét, mitikus dombra épült város, Róma elérte területének legnagyobb kiterjedését Traianus császár idején. Erdély (Dacia provincia) és a mai Irak (Mesopotamia provincia) meghódításával a Római Birodalom három kontinens tucatnyi nagy vallási hagyományát foglalta magába egy politikai, adminisztratív és kulturális egységben. A nagy politeista hagyományok (kelta, germán, görög-hellenisztikus, pun, ibér, illír, trák, egyiptomi, anatóliai, szíriai) mellett két monoteista mozgalom (judaizmus, keresztény csoportok) is jelen volt a birodalomban, amelyek állandó párbeszédben voltak egymással. Az előadás a Római Birodalom vallási pluralizmusának legfőbb jellegzetességeit járja körül néhány, a szerző által kutatott esettanulmány részletes bemutatásával. A lokális, helyi hagyományok és a birodalmiság, az ún. romanizáció kölcsönhatásából létrejött vallási glokalizmus, Kelet és Nyugat sajátos kölcsönhatása, a nagyfokú demográfiai mobilitás és a vallási piac fogalma olyan modern, a kortárs vallástudomány által használt vizsgálati szempontok, amelyekkel a Római Birodalom vallástörténetét új megvilágításban tudjuk kutatni.