Перейти к содержимому

Pusztai macska (Manul) a Szegedi Vadasparkban 😾 Pallas's cat in the Szeged Zoo

Bonca cica mindennap

0:00 / 0:00

Pusztai macska (Manul) a Szegedi Vadasparkban 😾 Pallas's cat in the Szeged Zoo

1 197 просмотров · 3 г. назад
Bonca cica mindennap
1,18 тыс. подписчиков
1 197 просмотров · 3 г. назад
Pusztai macska, vagy Manul a Szegedi Vadasparkban. Pallas's cat in the Szeged Zoo A Pusztai macska az Otocolobus nem egyetlen képviselője. Három alfaja van Ázsia középső területein. A pusztai macska főleg Közép-Ázsia, Mongólia, Kína, Afganisztán, és a Tibeti-fennsík pusztáin él; de jelentették észlelését már 5000 méteres magasságból, hegyi füves legelőkről is. Szórványosan előfordul a Kaukázustól és a Bajkál-tótól délre; jelenléte bizonytalan Nepálban és Bhutánban. Hozzávetőleg akkora, mint egy házi macska, bár hosszú bundája miatt nagyobbnak néz ki. 50 centiméter hosszú, a farka 20 cm körüli, átlagos súlya 3-5 kilogramm. A pusztai macskának több olyan jellegzetessége is van, ami megkülönbözteti más macskafélétől. Legfeltűnőbb az, hogy a pupillája kör alakú, és az alacsonyan álló fülek is sajátossá teszik megjelenését. A pusztai macska alakja kerekded dús szőre miatt, ám valójában karcsú és izmos állat. Annyira erős, hogy képes akár 5 méteres szurdokokon átugrani (ez egy embernek olyan lenne, mintha egy ugrással 20 métert repülne). Hosszú sűrű bundája tökéletesen szigetel a Himalája magas hegycsúcsain és fennsíkjain. Ez a szőrme olyan vastag, hogy közvetlenül a bőrfelületnél mindig átlagos 20-30 C° érzékelhető. Sajnos ez a dús bunda okozta az állat veszélyeztettségét is: az orvvadászok és prémkereskedők kegyetlenül vadászták az állatot évtizedeken keresztül (a legsűrűbb bundával rendelkező állat, a tengeri vidra után). Szőrének hossza elérheti a 10 cm-t is, ami a méretéhez viszonyítva nagyon hosszúnak számít. Alkonyatkor vagy kora reggel figyelhető meg, nappal kevésbé aktív. Az állat télen is aktív, és nagy hidegben is vadászik. Fogságban akár 11 évig is elélhet, a vadonban csak 7 évig. A hímek alig találkoznak egymással, nem verekszenek meg párjukért, inkább mindenki a saját territóriumán belül keresi partnerét. A párzást rövid, mély, doromboló hangok kísérik, majd a hím magára hagyja párját, hogy újabb nőstényeket termékenyítsen meg. A hím őrjáratai a tél végéig tartanak. Elterjedésük ugyan széles, de csak foltokban fordul elő Közép-Ázsia füves és hegyi pusztáin. Területeiket az élőhelyek pusztulása, a zsákmányállatok fogyása, és a vadászata jelentősen csökkenti. Mindezek alapján a fajt a jövőben Veszélyeztetetté fogják nyilvánítani. Jóllehet mára már nincs nemzetközi kereskedelme, régebben a pusztai macskákat a bundájuk miatt nagy számban vadászták. Nyugat-Kínában évente (Belső-Mongóliát és Mandzsúriát kivéve) 10.000 szőrmét értékesítettek az ötvenes években. Mongólia területén ez a szám elérte az 50.000-es értéket is. 1958 és 1968 között Afganisztánban a leadott prémek száma 6.500 volt; a `70-es évek közepén ez a szám 7.000 körül alakult. A volt Szovjetunió területén a `70-es években alábbhagyott a vadászatuk a csökkenő számuk miatt. Hasonló folyamat zajlott le Kínában is a `70-80-as években, még azelőtt, hogy bevezették volna a faj hivatalos védelmét. Mongólia lett a legfőbb exportőr a `80-as évektől kezdve, egészen 1988-ig (9.185 szőrme/év), amikor vadászatát betiltották. A pusztai macska eltűnőfélben van a Kaszpi-tenger környékén és Kína legkeletibb felén az ottani túlvadászat miatt. Az állományt nagyban veszélyezteti a mérgezés az Oroszország délnyugat Transz-Bajkál, Tuva, Altaj területein, ahol járvány megelőzése érdekében méreggel irtják a zsákmányállataikat. Kína egyes részein is csökken élőhelyük (Qinghai, Gansu és Belső-Mongólia Autonóm Terület), mivel egyre több területet vonnak be a legeltetésbe. Mindezek eredményeképpen a pusztai macska a zsákmányállatok számának csökkenésével és területének elvesztésével néz szembe. A pusztai macska állatkertekben sem számít gyakori fajnak, az állatkertek nemzetközi nyilvántartási adatbázisa (ISIS) szerint mindössze 142 egyedét tartják a világ 51 állatkertjében. Magyarországon két állatkertben tartják: a Szegedi Vadasparkban, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Szegedi Vadasparkba 2013 júniusában érkezett egy hím egyed a párizsi állatkertből. Mivel a nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretében szaporítani kívánja a vadaspark a fajt, bíznak benne, hogy mielőbb nőstény is érkezik a hím mellé. 00:00 Leírás - Description 01:54 Videó - Video 06:12 Fotó - Photo 06:19 Ajánló - Recommender #allatvilag #manul #zoo