Angol és francia diplomácia és a török fenyegetés - Hahner Péter

Az Oszmán Birodalommal szembeni 1526-os tragikus mohácsi csatavesztés egyik okaként az elmúlt ötszáz évben gyakran merült fel az európai segítség elmaradásának motívuma. A nemzeti emlékezetben a cserbenhagyatás élménye összekapcsolódott a magyar belpolitikai viszonyokról, illetve a Jagelló királyokról alkotott negatív képpel és a „mi lett volna, ha…?” kérdésekkel. Mohács és az oszmán terjeszkedés veszélye nemcsak a magyarok, de a keresztény Európa ügye is volt. Hogy jobban megértsük, mi vezetett a mohácsi vereséghez, meg kell ismernünk a korabeli európai hadseregek jellegzetességeit és képességeit, valamint hogy miként befolyásolták az európai országok ellentétei és diplomáciai akciói Magyarország megsegítését és a keresztény szolidaritás érvényesülését. Az elmúlt évtizedek történettudományi kutatásai új megvilágításba helyezték ezeket a kérdéseket. Milyen törésvonalak húzódtak a 16. század eleji Európa politikai térképén, és milyen volt a Jagellók nemzetközi megítélése? Miként próbált segíteni a pápai diplomácia, és hogyan élték meg a török háborúkat a szerbek és a horvátok? Milyen lehetőségei és képességei voltak az európai hadseregeknek a 16. század elején? Fedezze fel a válaszokat a Mohács és Európa konferencia előadásaiban!