Demokrácia-tanulás az erre való iskolában

Mivel jár az, hogy ma nincs idő egy-egy közlést „megérlelni”, hanem azonnal kell mindenre reagálni? A 35-éves Közgazdasági Politechnikum: Horn Gábor „negyedik gyermeke”. Mi a szabad órárajárás? A tanár dolga, hogy olyan órát tartson, amelyre érdemes bejárni? A demokrácia megtanulásának az a módja, hogy használni kell, gyakorolni kell. Mit jelent, hogy az iskola nem öntanuló rendszer? Ki mindenki része az „iskolacsinálásnak”? Ki mindenki felé kell az iskolának nyitottnak lennie? Az integráció különleges példája: mit nyer a befogadással a befogadó többség is? Az iskolák előírt tananyaggal dolgozó „oktatás-végrehajtó intézménnyé” váltak. A Nemzeti Alaptanterv megalakulásakor hogyan növekedett a csökkenteni szánt matematika-tananyag? A „jelen-ismeret”, mint az iskola legfőbb értelme: a tanuló képes legyen feldolgozni, hogy miben él. Minek kellene lennie az iskolakötelezettség alatti közoktatás minimális tartalmának és miért? Mi a szűk keresztmetszet: az idő, a szakmai hozzáértés és a pénz? Vajon ezek közül az idő a legszűkebb? A leginkább elesettek szorulnak ki a rendszerből? Az időtartamot kell kitűzni, vagy inkább – akármennyire utópisztikus – a célt? Milyen lett volna a 90-es években elképzelt 6+6 éves iskola? Mi volna a jó felosztás, hol, hány éves korban lennének a megfelelő döntési pontok? A felsőoktatás is a közoktatás része? Ezekről beszélgettem Horn Gábor politikus, közgazdász és tanárral.