Hortobágy – Magyarország első nemzeti parkja, amelyet a jégkorszak teremtett

Első ránézésre a nagy semmi: fű, ég és a végtelen látóhatár. Ebben a dokumentumfilmben arra keressük a választ, ki teremtette a Hortobágy pusztáját. A török kori pusztítás, a Tisza szabályozása, vagy a puszta idősebb mindennél, amit a magyar történelemből ismerünk? Elviszem Önöket Magyarország első nemzeti parkjába, a Tiszántúl szívébe, ahol hatvan kilométeren mindössze öt-hat méter a szintkülönbség. A mintegy 82 000 hektáros Hortobágyi Nemzeti Park 1973 óta védett terület, 1999 óta pedig a világörökség része. Megtudhatják, miért szerepel kulturális és nem természeti örökségként, mitől fehér nyáron a szikes föld, és mit árulnak el az ötezer éves kunhalmok a síkság múltjáról. A film a puszta élővilágát is bemutatja. Megnézzük, hogyan számolják meg egyetlen őszi estén a közel kétszázezer darut, miért éppen itt pihen meg a Magyarországon átvonuló darvak túlnyomó többsége, és mi történik a kék vércsékkel és a kerecsensólyommal. Ellátogatunk a Pentezugba is, ahol Európa legnagyobb félvadon élő Przewalski-ló ménese legel. A kutatók ma is vitatják, valóban a Föld utolsó vadlovai-e. A Hortobágy története az itt élő és dolgozó emberek története is. Megismerhetik a pásztorok napját a hajnali kihajtástól a déli délibábon át az éjszakai csillagos égig. Elmondjuk, hogyan mentette meg Bodó Imre és a génmegőrzők a kihalás széléről a magyar szürke marhát, és miért vakultak meg a pusztán a herefordok. Megidézzük a Kilenclyukú híd építését, Kitaibel Pál útinaplóit, a pusztát feltörni akaró terveket és az ötvenes évek kitelepítéseit. Szó lesz azokról a természetvédelmi őrökről is, akik leleményességgel védték meg a gyepet, és arról, hogyan lett az egykori katonai gyakorlótérből újra legelő. A film egy tudományos fordulattal ér véget. Egy fúrómag rétegei mintegy negyvenezer évre visszamenőleg mesélik el a szikes föld történetét. Végül megnézzük, mi fenyegeti ma a pusztát: aszályok, kiszáradó mocsarak, rekordmeleg. Azt is látni fogják, miért kell ma már csatornán vizet vezetni a Fekete-rétre, és mit tanulhat a Hortobágy a kiszáradó Homokhátság példájából. Ez nem útikalauz, hanem dokumentumfilm egy magyar tájról, amely sokkal több annál, aminek első pillantásra látszik. Ha szeretik a természetfilmeket, a földrajzot és a Kárpát-medence történetét, iratkozzanak fel a csatornára, és írják meg a hozzászólásokban: Önök szerint ma inkább a természet vagy az ember tartja életben a pusztát?