Farkas Ferenc - Egri Csillagok filmzene (1968)

A film jogtulajdonosa a Nemzeti Filmintézet! The film's rights belong to the National Film Institute! A magyar nézőknek nem kell bemutatni Gárdonyi klasszikus művét, a Nagy Könyv nyertesét. A könyvből először 1923-ban csináltak némafilmet, de sokkal ismertebb az 1968-as epikus színes szélesvásznú megaprodukció a kor legnagyobb színészeivel akár fő, akár apró háttérszerepekben, több országban, illetve az egri vár egy replikájában forgatva. A kritika vegyesen fogadta, de hihetetlen forgalmat generált: egy hét alatt egymillió, vetítési ideje alatt 18 millió jegyet váltottak rá az akkor 10,2 milliós országban. A film zeneszerzője, Farkas Ferenc sokat foglalkozott történelmi és népzenével, így kitűnő választás volt a fél évezreddel korábbi kor reprezentálására. A magyar és európai későbbi átlaggal ellentétben a film zenéje nem külön lett felvéve és utólag, rendezői/vágói tetszés szerint a filmbe keverve, hanem amerikai mintára az elejétől a végéig egyedi, kimondottan az egyes jelenetekbe szánt és hozzájuk időzített darabokat írt, több motívummal, melyek szereplőket, ötleteket képviselnek és a szituációtól függően variálhatóak hangulatilag, dallamilag, hangszerelésileg. Ezen kívül sok „source” darab is található benne: ezek az általunk hallott, a filmet érzelmileg alátámasztó nagyzenekari darabokkal ellentétben olyan zenék, amelyeket feltételezhetően vagy egyértelműen a karakterek a filmben is hallanak – ilyenek például a táncok, a törökök harci indulója és a fanfárok. Különösen érdekes, hogy a zeneszerző Tinódi Summájának dallamait is átveszi és beleépíti saját zenéjébe, a vár és a védők motívumává válik. Hungarian viewers will need no introduction for the context of The Stars of Eger. The historic castle's heroic 1552 siege by the Ottoman army and its defense by hungarians (only slightly lessened by its far less well-known second siege 44 years later, where the attackers succeeded) stopped a full-scale invasion of what remained of the northern part of the country and delayed its destruction. Even in that era it inspired art: Sebestyén Tinódi, the "star" travelling minstrel of the age wrote a musical ballad (and a shortened „summary”) about the siege that earned him a nobleman's title. Géza Gárdonyi, "The Hermit of Eger", after extensive research, took the real figure of Gergely Bornemissza, pyrotechnician who constructed clever machines to demoralise the attackers, including a "fiery wheel" that rolled down, exploded and shot at them, and made him the central figure of a largely fictionalised novel that he published between 1899 and 1902, The Stars of Eger (Eclipse of the Crescent Moon). The depiction of the siege itself is mostly historically accurate, the writer even adds appendices detailing the list of the defenders' names and sustained injuries. The book was an instant hit and kept up its appeal enough that in 2005 it was elected the country's most popular book. It was already made into a film in 1923 and a graphic novel in 1959, but most popular is the 1968 2-part widescreen adaptation by Zoltán Várkonyi who was tackling it among other popular historical novels at the time, riding the coattails of Hollywood's (by then dying) wave of epics. The grand production was shot on location in multiple countries, featuring most of Hungary's high profile actors in both important main parts and very minor cameo walk-on roles, the production even constructed a replica of the castle they could shoot at, explode and burn down without any damage to the still-standing original walls (and the city that crawled up near it in the past 500 years). The success was immense – 1 million tickets were bought in the first week already, 18 million in total in a country with a population of then 10.2 million. Critical reaction was mixed, but for the audience, it remains beloved. Composer Ferenc Farkas was already a scholar of historic and folk music, and therefore a perfect choice to represent the era for the grand adaptation. In his score, he takes Tinódi's ballad's melodies and turns them into a motif for the castle's defenders, also adding his own melodies for the heroes and antagonists. The score has a healthy mix of score proper (orchestral film music as we usually think of it, an artificial layer not heard by the characters but aiding the audience) and source music (music we can assume is eminating from some source on or just off-screen that the characters can hear) - multiple dances, multiple cultures, battle marches and fanfares. 00:00 Nyitány (Summáját Írom) 03:24 Szulejmán 06:41 Jumurdzsák és a Gyerekek 08:05 Bujdosók Siratója 10:16 Éjszakai Menekülés