Bálint Bertalan: Úton

Mottó: A tudományban az un. egyesített elmélet szerény laikus ismereteim szerint még nem született meg, ettől eltekintve a művész keresheti a maga egyesített művészeti, tudományos, hitbéli eszmerendszerét. Korunkban a fizikusok két különálló szabálykönyv szerint írják le a világ működését. Az általános relativitáselmélet kiválóan alkalmazható, ha a gravitációról és az ez által meghatározott jelenségekről van szó, legyenek ezek keringő bolygók, ütköző galaxisok vagy a táguló világegyetem dinamikája……Ez a teória tehát a nagy dolgokat magyarázza. Ott van aztán a kvantumelmélet, amely a másik három alapvető erőt, az elektromágnességet, illetve az erős és a gyenge kölcsönhatást írja le, és rendkívül jól használható, ha azt akarjuk megfogalmazni, hogy mi történik egy uránatom bomlásakor, vagy ha a fény fotonjai nekiütköznek egy napelemnek. A második elmélet tehát kicsiben működik jól. --- Ez eddig nem is lenne probléma, azonban a relativitáselmélet és a kvantumteória kiindulási pontjai, valamint módszerei annyira eltérőek, hogy kibékíthetetlen ellentétben állnak egymással. Ilyen eddig összeegyeztethetetlen gondolat a hit, és a tudományos gondolkodás. A két szemléletet olyannak képzelhetem el, mint a mérleg két serpenyőjét, egy rendszert alkotnak, de nem kerülhetnek egyelőre közvetlen kapcsolatba egymással, hasonlóan az előbb említett egyesített elmélethez. Az „ÚTON” című alkotásomról A világító kisplasztika jelentéstartalmában egyaránt részt vesz a legutóbbi évek legfontosabb csillagászati eredményeinek nyilvános megjelenéséből kiválasztott, mikrohullámú háttérsugárzás képe, az egyenlő oldalú háromszög csúcsaira rajzolható oldalhosszúság-sugarú 3 kör és háromszög közös területéből képzett, különleges, egyedi, sokoldalú síkgeometriai idom, az epitrochoid.