A paviai csata (1525) – a győztes seregnek kenyere sem volt, a vesztesnek csak várnia kellett
Kovács Bálint | Hadtörténet
0:00 / 0:00
A paviai csata (1525) – a győztes seregnek kenyere sem volt, a vesztesnek csak várnia kellett
6 945 просмотров · 12 ч назад
Kovács Bálint | Hadtörténet
294 подписчика
6 945 просмотров · 12 ч назад
A paviai csata, ezerötszázhuszonöt február huszonnegyedike. Egyetlen ködös reggel alatt a kor egyik leghatalmasabb uralkodója, első Ferenc francia király a leggazdagabb ország élén, a legjobb nehézlovassággal és a legjobb tüzérséggel, egy olyan sereg foglya lett, amelynek sem pénze, sem kenyere nem maradt a katonái számára. Ez a videó ennek az egyetlen reggelnek a története: hogyan dőlt el egy egész háború sorsa a Visconti-vadaspark téglafala alatt.
Ebben a közel egyórás dokumentumfilmben az itáliai háborúk egyik legtöbbet idézett fordulópontját járjuk körül, lépésről lépésre, az ezerötszázhuszonnégy őszi alpesi átkeléstől a négy hónapig tartó ostromon át a döntő összecsapásig és annak messzire gyűrűző következményeiig. A hangsúly nem a puszta hadmozdulatokon van, hanem azon, ami a térképekről nem olvasható le: a fizetetlen zsoldosokon, a kézi erővel áttört parkfalon, a fehér ingbe öltözött éjszakai menetoszlopon és azon a pillanaton, amikor a király kilovagolt a saját ágyúi elé.
Miről szól a videó:
Megnézzük, miért választotta a király az ostromot az üldözés helyett, hogyan tartotta magát a kiéheztetett város, miként olvadt el hónapról hónapra a francia sereg, és miért kényszerült a csődbe jutott császári had az éjszakai áttörésre. Végigkövetjük a vadaspark falának megrohamozását, a ködben vívott tüzérségi harcot, a nehézlovasság végzetes rohamát, a németek egymás elleni küzdelmét, a király fogságba esését, végül a madridi egyezséget, a gyermektúszok cseréjét a Bidassoánál, és azt a keleti diplomáciai szálat, amely Konstantinápolyig és közvetve a mohácsi csata évéig ível. A vitatott kérdéseket, mint hogy ki is ejtette foglyul a királyt vagy mekkora szerepe volt a francia udvar követjárásának, több forrás ütköztetésével, a különböző értelmezéseket bemutatva tárgyaljuk.
Korszak és háttér: a tizenhatodik század eleje, a Habsburg és a Valois dinasztia küzdelme Itália, mindenekelőtt a Milánói Hercegség birtoklásáért.
Helyszín: Pavia és környéke, a Visconti-vadaspark, Lombardia, Itália.
Főbb szereplők: első Ferenc francia király, ötödik Károly német-római császár, Charles de Lannoy nápolyi alkirály, Pescara márki, Bourbon konnetábel, Georg von Frundsberg, Antonio de Leyva, del Vasto márki, Bonnivet admirális, La Palice marsall, valamint a tizedik fejezet magyar és oszmán vonatkozásában Frangepán János, Szulejmán szultán és második Lajos magyar király.
Az esemény keresett magyar megnevezései: a paviai csata, a páviai csata (régies írásmóddal), a paviai ütközet, Pavia ostroma, első Ferenc fogsága.
A csatornát Kovács Bálint készíti és vezeti. Történelmi, ismeretterjesztő dokumentumfilmek a tizenegyedik századtól a huszadik század végéig: döntő csaták, ostromok és hadjáratok, amelyek megváltoztatták a történelem menetét.
A csatorna teljes tartalma, a szöveg, a felépítés és a feldolgozás Kovács Bálint szellemi tulajdona, és szerzői jogi védelem alatt áll. A videó engedély nélküli másolása, részleteinek újrafelhasználása, újraszinkronizálása vagy más csatornán való közzététele tilos.
#paviaicsata #itáliaiháborúk #elsőFerenc #ötödikKároly #hadtörténelem