Varga István: Az öröm több mint hangulat

Részlet: Tehát ezt az ünnepet, a karácsonyt az öröm járja körül. Ez egy örömünnep. A mai üzenetnek azt a címet adtam ezen Igék alapján, hogy Az öröm több, mint hangulat. Ilyen oldalról talán még nem közelítettük meg az öröm kérdését. Egy kicsit belemegyünk jobban ennek a mélységeibe. Nagyon sok kijelentés érkezett ezzel kapcsolatban és mindezeket lejegyeztem. Ha az ember nem jegyzi le az Úr kijelentéseit, akkor nem biztos, hogy még egyszer vissza fog jönni, úgyhogy ezt a hibát most már nem követem el. Karácsony közeledtével szinte mindenhol elhangzik a szó: öröm. Az öröm látszik a reklámokban, az öröm látszik a televízióban, az ajándékoknál, a családi asztalnál is ott az öröm. Mégis sokan élik meg úgy az ünnepeket, hogy az ünnepek elmúltával valahogy elmúlik az öröm is. Felmerülhet a kérdés, hogyha elmúlik, akkor valóban ugyanarról az örömről van szó, amit a Biblia tanít? Vagy van egy másfajta öröm is, ami nem a bibliai öröm? Tehát ha az öröm csak egy hangulat, akkor érthető, hogy elmúlik. Ha az öröm csak érzelem, akkor szükségszerű, hogy a körülményekkel együtt változzon, de a bibliai öröm több, mint egy hangulat. Akkor kell lennie egy mélyebb forrásnak is. Ha az igazi örömről beszélünk, akkor van egy másik fajta mélysége is az örömnek. A karácsony nem csupán egy érzelmi csúcspont egy évben, hanem kijelentés, ami örömet okoz. Isten cselekedett, Isten belépett az ember történelmébe és ez a cselekedet okoz örömet. Ez az Istentől jövő öröm. A Biblia nem véletlenül nevezi a karácsonyi üzenetet örömhírnek. Jó hírnek. Jó hírt mondok néktek. A Lukács 2,10-et még egyszer nézzük meg: Lukács 2,10. 10. …Ne féljetek, mert ímé, hirdetek néktek nagy örömet, mely minden népnek öröme lészen: Tehát figyeld meg, hogy az angyal nem egyfajta hangulatról beszél itt, hanem hírről! Nem azt mondja, hogy érezni fogtok valamit, hanem azt, hogy valami történt, ami minden ember számára az öröm forrása lehet. Ez az öröm nem abból fakad, hogy a pásztorok élete könnyebb lett volna. Azon gondolkodtam, hogy ezek az emberek ott őrizték a kis báránykáikat, éjszaka is dolgoztak és igazából egy örömhírt kaptak, de ettől ott és akkor nem változott meg az életük. Ugyanúgy őrizték tovább a kis bárányaikat. Nem a körülményeik változtak meg, hanem az változott meg, az örömük abból fakadt, hogy Isten közel jött hozzájuk. Tehát a karácsony öröme nem egy külső inger, hanem egy belső felismerés. Isten nem maradt távol. Isten nem hallgatott, Isten nem kívülről figyelt, hanem Isten megszületett. Ahogy János mondja: János 1,14. 14. És az Ige testté lett és lakozék miközöttünk és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. Ezt a János evangélium gyönyörűségesen leírja. Az Ige lett testté, az Ige jött el közénk és ez volt az örömük forrása. Tehát ezért fontos, hogy már az elején tisztázzuk és ezt a részt fogjuk megnézni, hogy a bibliai öröm, ami elsősorban nem érzés, hanem válasz Isten cselekvésére. Így karácsony tájt látjuk, hogy az emberek keresik az örömet, keresik a kívülről jövő örömet. Novemberben jártunk Angliában és ott már akkor minden a Christmasról, a karácsonyról szólt. Keresték az emberek az örömet, keresték ezt a fajta hangulatot. Egy kicsit szomorúan néztem ott a plakátokat meg a vetítéseket, hogy mindenről szólt az égvilágon, a mesefigurákról, a manókról, a mikulásról, mindenkiről szólt, csak a lényeget felejtették ki az ünneplésből, magát az ünnepeltet. Ugyanezt látjuk itthon is. A napokban elmentünk sétálni és ott is karácsonyi hangulat, karácsonyi vásár és ilyen kis bódék voltak, ahol az emberek borozgatnak, iszogatnak, teázgatnak és keresik ezt a fajta érzést, keresik ezt a karácsonyi fílinget. Hallgattunk világi énekeseket, világi dalokat, karácsonyi jellegű dalokat és néztem az arcukat. Valahogy azt láttam, hogy nem biztos, hogy ez az az öröm, amit igazából keresnek. Ezt fogjuk most megnézni és itt kapcsolódunk ahhoz az igazsághoz, amely az egész üzenetnek a gerince lesz, amit ma el fogok mondani. Az öröm nem magában áll, hanem a Szent Szellem életének a része és ez ma lehet, hogy kijelentés lesz neked, mert ez az öröm nem egy külső forrást jelentett. Persze, nyilván külső forrásból is jöhetnek pillanatnyi örömök, de az igazi örömöt, amiről a Biblia beszél, a Szellem gyümölcsében találjuk meg. A Szellem gyümölcse micsoda? Szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség és mértékletesség. A Galata levél 5,22-ben találjuk mindezt. Tehát nem egy elszigetelt szellemi, vagy lelki élmény az öröm. Nem különválasztható érzelmi állapot, hanem egy élő kapcsolat gyümölcse. Jó hírt mondok nektek! Az öröm egy személyhez kötődik, egy személyhez kötődött. Karácsonykor nem azt kérdezzük először, hogy milyen hangulatban vagyunk, hanem honnan fakad az örömünk, mi a forrása?