Dézsánfalva - Dejan - Dežan - Deschan (RO) Szent Márton templom harangjai

1 Hönig Frigyes Arad 1925. Szent Márton harang. 184 kg. hangja: c2. (Videóban a negyedik) 2 Hönig Frigyes Arad 1925. Szent Teréz harang. hangja: e2. (Videóban a harmadik) 3 Novotny Antal Temesvár 1924. Szent Antal harang. hangja : fis2 . Ez a harang eredetileg a temetőkápolnában volt és az 1980-as években hozták be a templomba, mivel a kápolnát többször is betörők kifosztották (Videóban az első) 4 Botta György fiai Versec 1895-ben. No.1081. Szűz Mária harang. hangja : a2 (Videóban a második) Dézsánfalva nehezen megközelíthető település Temesmórától 4 km-re található. Az 1980-as évekig többségében magyarok lakta település volt jelentős szerb kisebbséggel. A szerb templom a római katolikus templom közvetlen szomszédságában áll. A magyar és szerb lakosság már az 1970-es években elkezdte a kivándorlást a faluból mivel az általános iskola, csak 1-4 osztályig működött. A gyerekeknek gyalog vagy biciklivel kellett járni a 4km-re lévő Temesmóra településre, ahol román nyelven folyt az oktatás. Munkalehetőség sem volt és a faluhoz mái napig sem vezet aszfaltozott út. Jelenleg már csak 7 magyar, 5 szerb és 100 román lakik a faluban. Dézsánfalva nevét 1717-ben említette először oklevél Radovanz néven. 1808-ban Désánfalva, Deschanfalva, Dexanova, 1913-ban Dézsánfalva néven említették. Dézsánfalva helyén, a török hódoltság végén, Radovanz nevű helység állt, mely az 1717. évi kamarai jegyzékben 20 házzal szerepelt és 1723-1725 között a gróf Mercy térképén és az 1761. évi hivatalos térképen is lakott helyként volt feltüntetve. Első román lakosai még itt találták a török hódoltság alatt elpusztult templom romjait, ebből építették fel első templomukat, de a románok elhagyták a falut, 1805-ben lelkészükkel együtt átköltöztek Mramorákra (Homokos, jelenleg Szerbiában található). Később magyarok is érkeztek, de rövid idő múlva ők is elköltöztek. A jelenlegi helységet Deschan József kamarai adminisztrátor 1790-1810 között telepítette a kincstári birtokon s így kapta a Dézsánfalva nevet. Lakosai Szeged környékéről érkezett római katolikus telepesek voltak. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dézsánfalva, magyar-rácz-német-oláh falu, Temes vármegyében, hajdan Ilanova, utolsó postája Moravicza 1/2 mérföldnyire. Lakja 570 római katholikus, 390 óhitű, anyatemplommal...Földe fekete agyag s első osztálybeli; terem leginkább búzát, kukoricát és árpát; rétjei, legelője zsírosak, s ennélfogva a szarvasmarha-hizlalás itt nagyban üzetik. A fentebb megirt népességből 441 magyar, 170 német, 343 szerb, 82 oláh. Bírja a helységet a Gyika család, u. m. özv. Gyika Katalin asszony, és Gyika Tivadar, Emanuel, Szilárd és György testvérek.” A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott. 1910-ben 963 lakosából 569 magyar, 167 szerb, 137 román volt. Ebből 623 római katolikus, 320 görög keleti ortodox, 11 református volt. Köszönet Szűcs Mihály harangozónak a harangozásért és Ilona Samantunak a szervezésért. Szentmisét már több mint tíz éve csak évente kétszer tartanak.