Zsolt. 8:1-10 Isten fenségének nagysága

Zsolt. 8,1 A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. Zsolt. 8,2 Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! Zsolt. 8,3 Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót. Zsolt. 8,4 Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, Zsolt. 8,5 micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? [Jób 7,17; 1Móz 1,27-28; Zsid 2,6-8] Zsolt. 8,6 Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. Zsolt. 8,7 Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: Zsolt. 8,8 a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, Zsolt. 8,9 az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. Zsolt. 8,10 Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!