„Törökország legfehérebb csodája – Pamukkale, amit élőben látni kell!”🇹🇷2025.🇹🇷13.rész.🇹🇷

"The whitest wonder of Turkey - Pamukkale, which you have to see in person!"🇹🇷2025.🇹🇷Part 13.🇹🇷 Reggeli után elindultunk meghódítani a mészkő hegyet. Kicsit hideg reggel volt. Hideg volt a mészkő,fázott a talpunk. Csodálatos látvány volt fentről. Nem kell sietni.csak óvatosan. Azért vannak keskeny helyek ahol elkell menni. De megéri fent lenni. Lehet kicsit hosszú,de így tudjuk jobban bemutatni. Nézzétek meg,nem bánjátok meg. Ha tetszik íratkozzatok fel Youtube csatornánkra. Köszönjük szépen!!! Hieropolis a követ kező részben kerül bemutatásra. Pamukkale, mely szó szerinti fordításban „gyapotvárat” jelent, a világ egyik ritka csodája, és az UNESCO világörökség része. A természeti képződmény Törökországban található, 17 kilométerre Denizli városának északi részétől. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogén-karbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 35 °C-os forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet már az ókorban is látogatták mint gyógyfürdőt. Pamukkale környezetében több melegvizű forrás is található, melyet az újonnan épült gyógyfürdők és szállodák is használnak. Pamukkale emiatt a modern gyógyturizmus egyik célpontja lett. Pamukkale Törökország legnépszerűbb turisztikai célpontja, 2019-ben mintegy hárommillió turistára számítanak.[1] Pamukkale testvérvárosa Eger. A legenda szerint II. Eumenész pergamoni király lánya váratlanul megbetegedett, és a tudós doktorok nem találták baját. A király jutalmat ajánlott annak, aki meggyógyítja. Egyszer felbukkant egy idős orvos, aki azt javasolta a királynak, vitesse leányát a közeli hegyre, ahol gyógyító erejű forrás fakad, a leány vegyen fürdőt és igyon a vízből. Miután a király lánya valóban meggyógyult, az uralkodó várost építtetett a helyre fürdőkkel. A város neve Hierapolisz lett, „Szent Város”, ahol később többek között a Római Birodalom uralkodói is megfordultak. Geográfia és történelem Átlagos tengerszint feletti magassága 360 méter, 100–150 méterrel emelkedik a Lükosz folyó síksága fölé. I. e. 1900 körül már lakott volt, őslakói a luvik. I. e. 550–500 között a hely neve Kidrara (Idrara) volt, és a Lükosz völgyében elterülő Hüdrala településhez tartozott, változóan Maniszosz, Kolosszai vagy Laodikeia fennhatósága alatt volt. Hüdrala hanyatlása akkor kezdődött, amikor II. Attalosz pergamoni király templomot építtetett a hegyen, amely hely később Hierapolisz városává nőtte ki magát. A termálvíz aktív szubvulkáni tevékenységhez kapcsolódik, így a terület kiemelten földrengésveszélyes, a környéket gyakran döntötte romba földrengés. A földmozgások során a források helyzete is változott. Az ókorban még Hierapolisz délkeleti városfala alatt képződtek a teraszok és medencék, a középkorban a délnyugati részre tevődött át, jelenleg pedig épp a kettő között aktívak. A termálvíz jellemzői: kálium-klorid: 23,5 mg/l nátrium-klorid: 32,5 mg/l kalcium-klorid: 464,5 mg/l magnézium-klorid: 91,1 mg/l vas-klorid: 0,036 mg/l alumínium-klorid: 2,34 mg/l Az anionok aránya: klór: 53 mg/l nitrát: nagyon kevés szulfát: 675,5 mg/l hidrogén-foszfát: 1,08 mg/l hidrogén-karbonát: 1045,3–1774,8 mg/l szervetlen poliszulfidok: 18 mg/l szén-dioxid: 1144,0 mg/l