A különös testamentum - Fáy András elbeszélésének rádióváltozata (rádiójáték - hangoskönyv)

További rádiójátékok:    / @volt_egyszer_egy-rádió-2   MINDENNAPI VERSEK:    / @vers.mindenkinek-y4u   Bemutató: 1978. december 04. Fáy András elbeszélését rádióra alkalmazta és rendezte: Balázs János Szereplők: Ezredes – Gera Zoltán, Margit – Hollós Melitta, Orvos – Prókay István, Szolgabíró – Bodor Tibor, Károly – Hegedűs D. Géza, Málcsi – Farkas Zsuzsa, Pali – Deák B. Ferenc, Lapkevic – Gálvölgyi János, Klárcsi – Andai Györgyi, Póli – Szegedi Erika, Uporiné – Bakó Márta, Vizsnyai – Balázs Péter, Nina – Esztergályos Cecília, Mesélő – Szokolay Ottó Zenei munkatárs: Molnár András Szerkesztette: Szabó József FÁY ANDRÁS (1786–1864) Fáy András 1786. május 30-án született Zemplén megyében, Kohányon. Szülei jómódú nemesek voltak. Sárospatakon tanult, majd Pozsonyba, később Pestre ment joggyakorlatra. 1810-ben a pesti járás szolgabírája lett. 1822-ben végleg Pestre költözött. Széleskörű közéleti tevékenységet fejtett ki, 1835-ben követté választották. Tagja volt az Akadémiának és első igazgatója a Kisfaludy Társaságnak. 1840-ben nyílt meg az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely 1848-ig harminckét vidéki fiókkal bővült. A szabadságharc után visszavonult a közélettől. ...Első műve, a Bokréta, 1807-ben jelent meg, "Kazinczynak és a hazának" ajánlva. A két részből álló kiadvány első felét szerelmes versek teszik, második részében mesék és két fordítás található. Második könyve a Friss bokréta (1818). Ebben jelent meg A különös testamentum című elbeszélés, amely úttörő jelentőségű a magyar novellairodalomban. Fáy novellájának alapötlete meglehetősen sovány. Csörgey tanácsos azzal a feltétellel hagyja vagyonát fiára, hogy az "egy lyánkát nézzen ki magának, ki vagy szép legyen, anélkül, hogy gőgösködnék, vagy tanult, anélkül, hogy azt untalan fitogtassa". Károly egymásután három lánynak udvarol, de egyik sem olyan, hogy megfelelne az atyai kívánságnak. Az elbeszélés legfőbb értéke az, hogy eleven képet ad a korabeli nemesi társaság életéről. Sokan felismerni vélték az egyes szereplők életbeli mintáit, s Fáynak mentegetőznie kellett egy Kazinczyhoz írt levelében: "A különös testamentumnak mind külseje, mind belseje igazán eredeti, de semmi megtörtént esetre nem épülnek, mint sokan vélekedtek. A szatíra vaktában szúr, de kivált nálam, ha emlékeztet is, bizonyos célt az üldözés nem veszen." Különösen jól sikerült Fáy novellájának néhány mellékalakja, Kisfaludy Károly vígjátéki figuráinak méltó társai: Margit, az önző és férjre vágyakozó vénkisasszony; Hotykayné, a kacér özvegy; a franciás beszédű Lepkevitz és a parlagi Hotykay úrfi. Már itt magára vonja a figyelmet Fáy friss elbeszélő stílusa, derűs hangütése, megnyerő előadói egyénisége. Az egészséges humorral teli anekdotázó stílus korai jelentkezését figyelhetjük meg elbeszéléseiben. Itt van például A különös testamentum indítása: igényes, jellegadó hangvétel, pontosan szerkesztett jelenet, a helyzettel kontrasztot teremtő humoros előadás – korai szépprózánk igéretes teljesítménye. "Csörgey tanácsos egy nagyot prüsszentett – s meghólt. – Prósit! kiált szívességgel az ágya fejinél ülő testvére, az öreg Csörgey ezredes, ki viszonköszönetet nem kapván, aggodalmasan tekint öccsére, s ennek megmerevedett szemein a halál zászlóját látván kiütve, ijedten ejti Bethlen Gábor-korabeli izmos pipáját a lábainál hortyogó mopszlira." A nagyobb mértékben való szerkesztés nem erős oldala Fáynak. Az apai végrendelet felállít három tételt, hogy tudniillik a szép lányok hiúk, az okosak tudálékosak, a gazdagok büszkék, s az elbeszélés három részre szakad, hogy e tételeket igazolja. A konstrukció széttöredezését itt a művészileg feloldatlan didaktikus szándék okozza.