Ady Endre – Szent Lélek karavánja

Egy Szent Lélek nevű kereskedő Egykor sürgős, nagy rendelést adott. Jövünk száz sarkából a világnak Villámmal, gőzzel, szekérrel, gyalog. Tevékkel vágtuk át a Szaharát, Drága portékánk részben megavult. De Szent Lélek már ezt így kivánta: Egy kicsi Jövő, egy kicsi Mult. Buddha, Mózes, Jézus éltek velünk: Igemálhákkal rakott az agyunk. Miként igérted, vedd át az árut, Fizess, Szent Lélek, éhesek vagyunk. Óh, mi, szegény, szomoru kupecek, Eszmék vivői, büszke Szolonok. Krőzusok élnek víg dőzsöléssel S a mi kincsünk és sorsunk: a homok. Hosszú tíz nap volt: sok ezer éves. Hazudtak minden Pünkösd hajnalán. Tüzes nyelvekre, meleg aranyakra Rászolgált immár ez a karaván. Becsületes, részeg, okos fejünk Mindig másért fáj. Megejti a Szó S úgy futunk el ön-boldogságunknál, Mint szép tájnál bamba kéjutazó. Elherdáljuk a vérünk és inunk, Minket kezdettől jégeső mosott, Földet szereznek, bankót csinálnak Sok ezer év óta az okosok. Hajh, Szent Lélek, nem vár a karaván, Éppen elég volt az eszme-evés. Viharverten és sakáltépetten Várjuk: jöjjön hát a kitöltetés. Fizess, Szent Lélek. Sok volt egy kicsit Ez a bús, bolond ingyen-szerelem. Ím, megérkeztünk s véres árnyékok Cikkáznak rózsás Pünkösd-reggelen. #ady #adyendre #SzentLélekkaravánja #vers #ai