🌿 Régi törvény, régi rend | TÁLTOS – Énekek a régi hit nyomán | magyar folk-rock dal

🌿 Régi törvény, régi rend | TÁLTOS – Énekek a régi hit nyomán | magyar folk-rock dal A „Régi törvény, régi rend” egy saját magyar archaikus folk-rock dal, a TÁLTOS – Énekek a régi hit nyomán sorozatból. A dal a régi szokások, az örökség, a család, a ház, a kenyér, a vendégfogadás és az összetartozás világát idézi meg — azt a csendes tudást, amit nem könyvek őriztek, hanem az emberek adtak tovább egymásnak. Ez a dal nem múltba révedő nosztalgia, hanem emlékeztető arra, hogy bár a világ változik, vannak dolgok, amelyek új alakban ma is velünk maradnak: a ház melege, a család ereje, az ünnep rendje, a segítő kéz, és az a törvény, amit nem írtak le, mégis nemzedékeken át továbbélt. „Régi törvény, régi rend, nem írták le odabent. Kézről kézre, házról házra, apáról szállt unokára.” A visszatérő „de hó reme róma” motívum archaikus, regős hangulatot idéz, miközben a dal hangzása kitágul egy modernebb folk-rock világ felé. A női főének népi díszítésekkel szólal meg, a koboz, brácsa, frame drum, tárogató és cimbalom pedig földközeli, ősi hangulatot ad a zenének. „Változik a föld s az ég, összetart az örökség.” 🎵 Stílus: magyar archaikus folk-rock / regős hangulat 🎙️ Ének: női főének, népi díszítésekkel 🪕 Hangzás: koboz, brácsa, frame drum, tárogató, furulya, cimbalom, basszus, visszafogott dobok 🔥 Hangulat: ősi, földközeli, közösségi, emelkedő, szertartásos 🎧 KATAIMUSIC #KATAIMUSIC #RégiTörvényRégiRend #TÁLTOS #MagyarFolkRock #MagyarNépzene #ArchaikusZene #Regős #MagyarZene #SajátDal #FolkRock #ŐsiMagyar #Táltos #NépiHangzás #Világzene #HungarianFolk *** Esti szél jár kapu előtt, idegen jön, helyet kér ő. Padra ülhet, kenyeret kap, tűz mellé ül, míg fenn a csillag. Nem kérdezik, mit ad érte, holnap ő nyit ajtót érted. Amit ma egy kéz továbbad, egyszer visszajön a háznak. Régi törvény, régi rend, nem írták le odabent. Kézről kézre, házról házra, apáról szállt unokára. De hó reme róma… de hó reme róma… változik a föld s az ég, összetart az örökség Más a világ, más a szokás, szavak mentén izzó sodrás. Bölcső ringott itt az éjjel, más gyermeknek szól ma ének. Gyermek sír fel sötét éjben, védelmet lel most a kézben. Régi törvény, régi rend, nem írták le odabent. Kézről kézre, házról házra, apáról szállt unokára. De hó reme róma… de hó reme róma… változik a föld s az ég, összetart az örökség. Ünnep jön és asztal terül, üres szék is elő kerül. Akik tegnap nem itt ültek, ma már velünk ünnepelnek. Pohár jár és kenyér törik, a gyűlölet most elköltözik, Régi törvény… régi rend… De hó reme róma… (De hó reme róma…) Más a kéz. Más a név. Más a ház. De ugyanaz a tűz ég tovább. Régi törvény, régi rend, nem írták le odabent. Kézről kézre, házról házra, apáról szállt unokára. De hó reme róma… de hó reme róma… változik a föld s az ég, összetart az örökség