Az azincourt-i csata (1415) – a túlerő, amely nem fért el a saját csataterén

Az azincourt-i csata (1415) – a túlerő, amely nem fért el a saját csataterén október 25-én, Szent Crispin napján Észak-Franciaországban, egy alig egy kilométer széles szántóföldön két sereg állt egymással szemben. Az egyik tizenhét napja menetelt éhesen és betegen, a másik pihentebb és nagyobb volt, saját földjén állt, és elzárta az ellenfél egyetlen útját. Három órával később a nagyobbik sereg vezérkara szinte teljes egészében halott volt vagy fogoly. Ez a dokumentumfilm azt vizsgálja, hogyan történhetett ez meg. Az azincourt-i csata, angol nevén agincourt-i csata, a százéves háború egyik legismertebb ütközete. A köztudat az angol hosszúíj diadalaként tartja számon. A források és az újabb kutatások árnyaltabb képet adnak: a nyílzápor megtörte a francia lovasrohamot és kimerítette a gyalog támadó páncélosokat, a legtöbb ember azonban a kézitusában és a tömeg szorításában halt meg, a két erdő közé szorult, esőtől felázott és lovak által feltaposott mezőn. Miről szól a videó? V. Henrik angol király hadjáratáról Harfleur ostromától a Somme menti menetelésen át Calais-ig. A megosztott Franciaországról: VI. Károly betegségéről, az armagnacok és a burgundok viszályáról, és arról, miért nem volt a francia seregnek egyetlen főparancsnoka. A francia hadvezetés írott haditervéről, amely kifejezetten az angol íjászok ellen készült, és arról, miért nem valósult meg. A csata menetéről napszakról napszakra: a várakozás reggeléről, a karókról, a lovasrohamról és az első vonal összeomlásáról. A foglyok megöléséről szóló parancsról és arról, amit a források erről valóban közölnek. A következményekről: a troyes-i szerződésről és Orléans-i Károly herceg huszonöt évnyi fogságáról. A magyar vonatkozásról: Zsigmond király 1416-os párizsi és londoni békeközvetítéséről, a canterburyi szerződésről és Garai Miklós nádor szerepéről. A főbb szereplők V. Henrik angol király, Humphrey, Gloucester hercege, Edward, York hercege, Sir Thomas Erpingham, VI. Károly francia király, Charles d’Albret connétable, Boucicaut marsall, Orléans-i Károly herceg, Alençon hercege, Brabanti Antal herceg, Félelem nélküli János burgundi herceg, Luxemburgi Zsigmond magyar és német király. Helyszínek Azincourt, Tramecourt és Maisoncelle, Harfleur, a Somme folyó, Calais, Rouen. Források és módszer A videó a korabeli szemtanúk és krónikások beszámolóira támaszkodik: a Gesta Henrici Quinti szerzőjére, a Saint-Denis-i szerzetesre, Jean Le Fèvre, Jean de Waurin és Enguerrand de Monstrelet munkáira. Figyelembe veszi a modern kutatást is, többek között Anne Curry, Juliet Barker és Clifford J. Rogers eredményeit, a magyar vonatkozásban pedig Bárány Attila munkáját. Ahol a források eltérnek, mindkét változat elhangzik. Ez érinti a seregek létszámát, a veszteségeket, a csatatér pontos helyét és a foglyokra vonatkozó parancs körülményeit. Shakespeare V. Henrik című drámája irodalmi mű, nem történeti forrás: a híres Szent Crispin-napi beszéd a színpadra készült. A videó ismeretterjesztő és oktatási céllal készült. A háborús eseményeket tárgyszerűen, öncélú részletezés nélkül mutatja be. Szerző Írta és bemutatja: Kovács Bálint. Szerzői jogi figyelmeztetés A videó teljes tartalma (a szöveg, a narráció, a képi és a hanganyag) szerzői jogi védelem alatt áll. A tartalom egészének vagy részeinek másolása, újrafeltöltése, átdolgozása vagy kereskedelmi célú felhasználása a szerző előzetes írásos engedélye nélkül tilos. Idézni a forrás és a csatorna megjelölésével, a jogszabályok által megengedett terjedelemben lehet. #azincourticsata #agincourt #százévesháború #VHenrik #középkor