Lola Heffner | KÖDBE VESZVE...

Prod/Zene/Mix/Master/Vid/VFX: Fira Heffner Szöveg, Ének: Lola Heffner Szöveg: Verze: Ködben úszik minden utca, árnyék táncol rajta, Te voltál a fényem, most a sötét hajt a bajba. Hangod még itt cseng, de csak a szél sodorja, Ahogy az este jön, lelkem mély gyász fogja. Futok utánad az éjben, mely mindent elnyel, Lábam alatt beton recseg, szívem nem énekel. Mintha láttalak volna ott a sarkon állni, De eltűntél, s kezd minden széjjelmálni. Refrén: Hol vagy most, mikor a köd mindent takar? A város ködje elrejt, téged akar. Kiáltok az éjbe, de csend a válasz, Elvesztettelek, szívem mégis rád vár csak. Hol vagy most, mikor a köd mindent takar? A város ködje elrejt, téged akar. Kiáltok az éjbe, de csend a válasz, Elvesztettelek, szívem mégis rád vár csak. Verze: Hunyorgó lámpák gúnyosan nevetnek, A város játszik, mint ki csapdát rejteget. Minden sarkon új titkok lapulnak, Nélküled napjaim üresen vonulnak. Az árnyak mögött talán még vársz rám, De minden lépés mélyebbre húz, árván. Az utcák mesélnek, de titkot tartanak, Hol vagy, s miért hagytál magamra? Refrén: Hol vagy most, mikor a köd mindent takar? A város ködje elrejt, téged akar. Kiáltok az éjbe, de csend a válasz, Elvesztettelek, szívem mégis rád vár csak. Hol vagy most, mikor a köd mindent takar? A város ködje elrejt, téged akar. Kiáltok az éjbe, de csend a válasz, Elvesztettelek, szívem mégis rád vár csak. Átvezető: A sors ma próbál, de nem adom fel sosem, Megtalállak egyszer, ez őrzi hitem. A város falai sem állhatnak közénk már, Szívemben te vagy az örök napsugár. Utolsó szavam a ködbe kiáltom, Bárhol is vagy, szívem érted lángol. A város pezseg, de én megyek tovább, Míg a ködön túl meg nem látlak újra már... Outro: Túl stresszelem, a ködbe kiáltom, bárhol is vagy, szívem érted lángol... A város bezár, de én megyek tovább, míg a ködön túl meg nem látlak újra már...