Beutalóval a Balatonra: kinek jutott SZOT-üdülés a Kádár-korszakban?

Egy 1979-es riportban a kabai szakszervezeti titkár januárra szóló siófoki beutalóról beszélt. Visszaadták. Ez a rövid történet megmutatja, mi választotta el az üdülés lehetőségét a valóban megvalósuló családi nyaralástól. Hogyan jutottak el a beutalók a dolgozókhoz? Mit számított a munkahely saját üdülője, a szoba, a gyermek életkora, a szabadság időpontja vagy egy személyes ismeretség? Mit jelentett az olcsó térítés és a teljes ellátás? Miért maradhatott otthon egy munkás akkor is, amikor a gyár szervezett üdülést? Korabeli újságcikkek, intézményi tájékoztatók, kutatások és személyes beszámolók alapján követjük a nyaraláshoz vezető utat. A történet a nyolcvanas évek díjaival, rövidebb családi turnusaival és a támogatásról szóló reformvitával zárul. Fő forráscsoportok: OSZK Híradó; Hajdú-bihari Napló; Kelet-Magyarország; nógrádi sajtó és múzeumi évkönyv; ArchivNet; Bata Tímea és Kovács Tünde kutatásai; Centropa. A videó képi illusztrációi között mesterséges intelligenciával készített történelmi rekonstrukciók szerepelhetnek; ezek nem eredeti archív fényképek.