VálaszÚt 07.Titok

  / valaszutzenekar   zene: Móczár László szöveg: Szebelédi Zsolt Tudatomnak legmélyén fellobbant már az űzött homály. Próbálok szabadulni, de itt tart lent a bűnös világ. Álmomnak szép vidékén minden oly más, gyönyörű a táj. Lelkem a messzeségben mégis egymaga áll, szomorúan vár. de valamiért A láthatár vak peremén mindig látom a fényt. Csak azt kéne tudni még, hogy szemfényvesztés vagy igaz tény. A nagy titok, az ott ragyog, Elérnéd, de nem tudod. A borzalom országútján, emlékezz rá. Ha eléred és megéled, a tébolyt lassan megérted, de addig csak félvakon mész. Sötétben élsz. Holt könnyek, halott álmok tomboló viharral jönnek felém. és a holdsugár Megvilágít egy tépett nagy fát, ágain sok száz öngyilkos remény. Jól tudod miért De a megváltó gondolat, most is bennünk él. Mely égő fáklyaként megmutatja, hogy merre a cél. A nagy titok, az ott ragyog, Eltűnik, ha ott hagyod. A borzalom országútján, emlékezz rá. A lelkedet, a létedet, hidd el ember megmentheted, de amíg csak félvakon mész, sötétben élsz. A láthatár vak peremén mindig látom a fényt. Csak azt kéne tudnom még, hogy szemfényvesztés vagy igaz tény. A nagy titok, az ott ragyog, Eltűnik, ha ott hagyod. A borzalom országútján, emlékezz rá. A lelkedet, a létedet, hidd el ember megmentheted, de amíg csak félvakon mész, sötétben élsz.