Antilop-kanyon: a fényrés, ahová csak navahó vezetővel lehet belépni – és nem véletlenül

Arizona északi részén, a navahók földjén van egy homokkőbe vágott rés, amely helyenként alig hatvan centiméter széles, és ahová délben egyetlen fénysugár hull le a mélybe. Ez az Antilop-kanyon, a világ egyik legtöbbet fényképezett réskanyonja. Ebben a dokumentumfilmben azonban nem útikalauzt kapnak, hanem egy egész vidék történetét: a Colorado-fennsíkét, ahol a kontinens egyik legszárazabb tájain a víz egyszerre a legnagyobb veszély és a legféltettebb kincs. A Colorado-fennsík mintegy 336 700 négyzetkilométeres területe több mint három és félszer akkora, mint Magyarország, átlagos magassága pedig csaknem kétszerese a Kékesének. A film elkalauzolja Önöket a Grand Canyon falaiba, ahol csaknem kétmilliárd év földtörténete rakódott egymásra: egy lepusztult ősi hegység gyökerei, legalább nyolc egykori tenger üledékei és egy megkövült jura kori homoktenger, amelyből az Antilop-kanyon is kivájódott. Megismerhetik a földtudomány egyik máig nyitott kérdését is: hogyan tudott egy folyó másfél kilométer mélyre vágni egy emelkedő fennsíkba, és milyen idős valójában a Grand Canyon. Bemutatjuk a fennsík élővilágát, amely a hosszú szárazsághoz és a ritka, heves áradásokhoz egyaránt alkalmazkodott. Szó esik a villásszarvú antilopról, amely a kanyonnak a nevét adta, a sérülékeny biológiai talajkéregről, és a kaliforniai kondorról, amelyből 1982-ben mindössze huszonkét példány maradt a Földön, és amelynek visszatelepítése ma is emberi segítségre szorul. A film középpontjában az emberek állnak. A navahók, akik saját nyelvükön dinének, vagyis embereknek nevezik magukat, ma az Egyesült Államok legnagyobb rezervátumában élnek, és ők kezelik az Antilop-kanyont is. Felidézzük a Hosszú Menetelés történetét és a navahó kódbeszélőket, akiknek nyelvére épülő titkosírását a második világháborúban nem sikerült feltörni. Egy magyar szál is kapcsolódik a történethez: Róheim Géza budapesti születésű néprajzkutató a navahók között is gyűjtött. Követjük John Wesley Powell 1869-es expedícióját a Nagy Ismeretlenbe, a titkos uránbányászat nyomait, a Glen-kanyoni gát és Page városának születését, valamint a Colorado vizének felosztását. Megtudhatják, miért csak navahó vezetővel lehet belépni a kanyonba, és mi történt 1997 augusztusában, amikor egy távoli vihar vize perceken belül végigzúdult a szűk résen. Végül megnézzük, hogyan süllyedt 2026-ban történelmi mélypontra a Powell-tó, és mi várhat a vidékre a következő évtizedekben. A filmben szereplő adatok 2026 októberi állapotot tükröznek. Ha szeretik az ismeretterjesztő dokumentumfilmeket a Föld vad és nehezen elérhető tájairól, iratkozzanak fel a csatornára, és írják meg kommentben, Önök szerint kinek kellene előbb lemondania egy folyó vizéről, ha nem jut elég mindenkinek.