Ügynökakták, a hallgatás ára – 1. rész, állambiztonsági nyilvántartások

Mit bizonyít egy név az ügynökaktákban? Hogyan hatnak az elhallgatott történetek a következő generációkra, és miként lehet szembenézni felmenőink döntéseivel és azok következményeivel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Szily Nóra műsorvezető, pszichológus és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író az Ügynökakták, a hallgatás ára sorozatban. Az állambiztonsági múlt feltárása nem ér véget a bizonyítékok megismerésével: az iratok értelmezése, a történelmi körülmények feltárása és a személyes következmények megértése egyaránt fontos része a szembenézésnek. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor november 4-én 80 ezer irat lett böngészhető. Ezt a sokrétű folyamatot állítja középpontba a közmédia Ügynökakták, a hallgatás ára című új, háromrészes sorozata, amely történészi és pszichológiai szempontból vizsgálja a múlt feldolgozásának kérdéseit, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által felkért független szakértői testületnek tagjaival. A háromrészes sorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi dokumentumok értelmezésekor elengedhetetlen a tények és a feltételezések megkülönböztetése, valamint a korabeli körülmények figyelembevétele. A múlt feltárása nemcsak történelmi, hanem társadalmi és személyes jelentőséggel is bír: a megértéshez hiteles információkra, párbeszédre és a különböző nézőpontok figyelembevételére egyaránt szükség van.