Magyarországon nem mindig volt NAV — akkor ki szedte be az adódat azelőtt?

Ki szedte be az adót Magyarországon a NAV és az APEH előtt? A középkori egyházi tizedtől és a földesúri kilencedtől az első szja-bevallásig követjük, hogyan döntötték el, mennyit visznek el a gazda terméséből. A kiindulópont egyszerű: tíz kéve áll a földön – de ebből mennyi marad a gazdánál? A mai bérpapír mellé a régi magyar adózás világát tesszük. Akkor a levonás még nem egy sor volt a papíron: a gazda és a szedő személyesen, a termés mellett egyezett meg róla. – Szent László törvénye: a püspök poroszlója kérdez, a gazda maga mondja meg a számot. De mi történik, ha nem hisznek neki? – A dézsma, vagyis az egyházi tized: miért vetették ki gabonára, borra, bárányra és mézre. – A földesúri kilenced, amelyet I. Nagy Lajos 1351. évi dekrétuma említ először, és amelynek a neve könnyen félrevezet. – Ötödbor az 1561-es és az 1573-as tokaji urbáriumban: miből állt össze, és kinek a kezén ment át. – Mikor jött létre az állami adószervezet és az APEH, és mikor kellett postára adni az első szja-bevallást. A magyar adózás története a tizedtől a NAV-ig, a gazda és az adószedő szemével.