A kokszolókemencék története, amelyek az egész amerikai acélipart táplálták

A pennsylvaniai Connellsville-vidék méhkas kokszolókemencéi ma téglakupolák a bozót alatt, pedig egykor kokszot adtak az amerikai acélipar nagyolvasztóinak. A film bemutatja, hogyan működtek ezek a mozgó alkatrész nélküli kemencék. Azt is követi, hogyan lett a Westmoreland és Fayette megyén átfutó keskeny szénsávból a világ egyik legnagyobb kokszolókemence-komplexuma. A film ezeket mutatja be: Miből állt egy Connellsville-i méhkas kemence az 1890-es években: nagyjából 3,7 méteres téglakupola, közönséges és tűzálló tégla, és semmilyen gép. Fennmaradt kokszüzemek és kemencesorok ma: Shoaf Mine & Coke Works, a PA 51 menti Pittsburgh Road és a Great Allegheny Passage 93-as mérföldjelzője. A Pittsburgh-széntelep, amely alatta húzódott a mintegy 80 kilométer hosszú, de csak 3–5 kilométer széles kokszolósávnak. A kemencék száma 1870 és 1913 között: a néhány száz kupolából egész ipari táj lett. A kokszmunkás egy napja: hat kemence, tizennégyágú villa, az „izzadás” és a „gázosodás” szakasza, és John A. Hebb 1894-es kihúzógépe. Miért épült így az amerikai kokszgyártás, és mi maradt belőle a Connellsville-i dombokon?