Nem szerelemből vette feleségül… De minden másképp alakult, mint tervezte

A napóleoni korszak árnyékában Benedek Katalin, egy elszegényedett, büszke fiatal nő különös ajánlatot kap Várkonyi Sebestyén hercegtől: egy házasságot, amelyben nincs helye szerelemnek, csak biztonságnak, kötelességnek és egy régi ígéretnek. Amikor Katalin megérkezik a komor Fenyővárra, hamar rájön, hogy nemcsak egy idegen kastélyban kell megtalálnia a helyét, hanem egy olyan férfi mellett is, aki még mindig a múlt terheit hordozza. Ami egyszerű egyezségnek indult, lassan próbára teszi mindazt, amit mindketten önmagukról, kötelességről és az újrakezdés lehetőségéről hittek. Ennek a történetnek az ötlete abból a kérdésből született, vajon mi történik két emberrel, ha nem érzelmek, hanem egy ígéret és a körülmények kötik össze őket. Különösen érdekelt a 19. század elejének világa, ahol a családi név, a társadalmi helyzet és a kötelesség sokszor erősebben irányította az ember életét, mint a saját vágyai. Katalin és Sebestyén történetében ezért nem egy tökéletes mesét akartam elmondani, hanem két makacs ember találkozását, akiknek előbb a múltjukkal és önmagukkal kell szembenézniük. A videóhoz azért választottam az akvarell világát, mert ez a történet számomra olyan, mint egy régi, félig elmosódott emlék. A vízfesték puha körvonalai, ködös tájai és egymásba folyó árnyalatai jól illenek Fenyővár esős vidékeihez és ahhoz a korszakhoz, amelyet ma már csak levelekből, régi képekből és történetekből próbálunk elképzelni. Azt szerettem volna, hogy a képek ne egyszerűen illusztrálják az eseményeket, hanem olyan érzést keltsenek, mintha egy régi családi album lapjai kelnének életre. 📍 Források és történelmi-irodalmi alapok: • Blaskovics József és mások, A magyar huszárság története • Laczkó Géza, A történelmi regény