Som - Závodi: Száz Év Zene - Ha volna két életem

Melletted minden reggel vidáman ébredek fel, s könnyűnek érzem mindenem. De néha egy hang a szívemben új útra szólít engem, talán nem érted meg sohasem. Nem tudom mit tegyek, nem tudom hogy legyen. Miért is nem lehetek egyszerre két helyen Ó, istenem, miért nincs két életem? Mennyivel könnyebb volna, hogyha két életem volna, egyet örökre odaadnék neked. A másik szabad lenne, minden nap szárnyra kelne, s mindenkit szeretne, akit lehet. Ha volna két életem, tudnám amit ma nem. Bár volna két életem, hinnék mindenkiben, Ó, istenem, miért nincs két étetem? Hogyha két életem volna, az egyik gyengéd volna, magadhoz láncolhatnád. De a másik örök volna, s ha a világ elpusztulna, akkor is tovább lobogna. Ha volna két életem, nem fájna semmi sem. Bár volna két életem, nevetnék mindenen, Ó, istenem, miért nincs két életem? Úgy fáj. hogy nincs két életem.