IGRÉNYI SÁNDOR AHOL A CSEND ÖSSZEKÖT A verset elmondja Böröczki Tibor

Ahol a csend összeköt Szél suhan át a zöld mezők dombjain, árnyék nyújtózik az öreg fák lombjain. Két fa hajol össze, mintha titkot súgna, lent a padon két szív, titokban összebújva. Ott áll mellettük némán a régi feszület, mely az idők fölött őrzi az emlékeket. Nem zavarja meg a szerelmes perceket, csendjével takarja be a dobbanó szíveket. A padon egymást átkarolva nézik a tájat, szívükben ott érzik az ébredező vágyat. Nem kell a szó, már egy érintés is elég, mert szívük mélyén felragyog a nyári ég. Felhők kúsznak nesztelenül a kék égen, a nap melegétől rájuk árnyékot vetnek. Távolabb egy magányos fa áll őrszemet, vigyáz, hogy ne zavarja a szerelmeseket. Ha majd az idő a két szívet is elsodorja, ez a perc újra és újra őket ide hozza. Hol a pad, a fa, a kereszt együtt őrzi a csendet, ott köt össze minden egymásra talált lelket. Zene: Yiruma, (이루마) - River Flows in You    • Yiruma, (이루마) - River Flows in You