Volt Rába és Csepel. Miért kellett mégis a szovjet KamAZ?

Miért kellett Magyarországnak a szovjet KamAZ-5320, amikor volt saját Rába és Csepel is? A hetvenes évek második felében egy hatalmas, szögletes és jellegzetesen hangos szovjet teherautó jelent meg a magyar utakon. A KamAZ-5320 nyolc tonna rakományt szállíthatott, pótkocsival pedig már komoly szerelvényként dolgozott. De vajon csak a KGST rendszerének köszönhette magyarországi jelenlétét, vagy valóban volt olyan feladat, amelyre szükség volt rá? Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan került a KamAZ Magyarországra, milyen szerepet játszottak benne az állami vállalatok és a mezőgazdasági üzemek, miben különbözött a Rábától és a Csepeltől, és miért vált a szovjet teherautó a magyar utak jól ismert szereplőjévé. Szó lesz a 210 lóerős V8-as dízelmotorról, a tízfokozatúvá bővített sebességváltóról, a nyolctonnás teherbírásról, a pótkocsis üzemben rejlő lehetőségekről, valamint arról is, milyen volt valójában vezetni és fenntartani ezt a zajos, kemény, de rendkívül jellegzetes munkagépet. És van a történetnek egy különösen érdekes magyar szála is: a Rába és a KamAZ nemcsak riválisok voltak. A két ipar között olyan együttműködés is kialakult, amelynek során magyar alkatrészek kerültek szovjet teherautókba. Ön emlékszik még a KamAZ-ok jellegzetes hangjára? Dolgozott valaha ilyen teherautóval, vagy volt ilyen jármű az ön környezetében? Írja meg a történetét kommentben! Ha szereti a régi magyar, kelet-európai és szocialista járművek történeteit, iratkozzon fel a Kerekeken a Múlt csatornára! #KamAZ #KamAZ5320 #Rába #Csepel #Magyarország #Teherautó #RégiTeherautók #Szocializmus #KGST #Járműtörténelem #MagyarAutózás #Retro #KerekekenAMúlt