Belül a budai öntödében, ahonnan fél Európa vasútja kigördült

1722-ben Újbányán (a mai Nova Baňán) egy elárasztott magyarországi bányába állították fel a Habsburg-országok egyik első gőzgépét: Isaac Potter egy Newcomen-féle tűzgépet szerelt fel, hogy kiszivattyúzza a vizet. A gép működött, 1729-re mégis leállt — és az ország körülötte ugyanúgy dolgozott tovább, mint korábban. Ez a videó azt járja körül, miért kellett további százharminc év és egy budai öntöde ahhoz, hogy a vasból és a gőzből valóban változás legyen. A budai műhely homokpadlóval, öntőkanalakkal és a fal mellé rakott fekete kerekekkel: Ganz Ábrahám egykori öntödéje, ma múzeum. Savery 1698-as „Bányász barátja” szivattyúja és annak harminc lábas korlátja — és hogy miért nem ez került az újbányai aknára. Thomas Newcomen devoni kovács 1712-es atmoszférikus gőzgépe, és mit jelent maga az „atmoszférikus” szó. James Watt a Glasgow-i Egyetem műszerjavítójaként, egy hibás Newcomen-modell 1763 telén, és az 1765-ös séta a Glasgow Greenben, ahol a külön kondenzátor ötlete megszületett. A Boulton & Watt gép szénfogyasztása, a szabadalom huszonöt éves meghosszabbítása, Trevithick 1804-es önjáró mozdonya és az 1829-es rainhilli mozdonyverseny győztese, a Rocket. A selmecbányai Bányászati Akadémia 1735-től: a világ első bányászati-műszaki felsőfokú iskolája egy olyan országban, ahol a gőzgép nem vert gyökeret. Az első dunai gőzhajó, majd a Pesti Hengermalom, amely naponta 2400 tonna gabonát őrölt, és lisztet küldött Európába, Ázsiába, Afrikába, Indiába, Brazíliába és Arábiába. A kérdés végig ugyanaz marad: mitől lesz egy fémből készült szerkezet több egy helyen dolgozó gépnél — és mi történt annak a darab vasnak az útján a bányától a budai öntödéig.